Az elmúlt tanév második felében a pécsi Tandem Színház ismét egy Közös Értékeink pályázat elnyerésével tudta folytatni a munkáját. Ezúttal patrnerre is lelt a megvalósításban: a Pécsbányai Kulturális Egyesület a Pécs-keleten működő szervezeteket, intézményeket,
szakembereket és civileket fogja össze – ők lettek az előadások befogadói. Ahogyan tavaly is beszámoltunk róla, ebből a pályázati forrásból tudja jelenleg a színház működtetni az iskolai programját.
Pécsen, mint minden vidéki városban, kevesebb színházi-nevelési program érhető el, mint a fővárosban, de a városon belül is jelentős különbségek észlelhetők. A Pécs-Keleti városrészben sok hátrányos helyzetű gyerek él, akik a helyi oktatási intézményekbe járnak. Ezek az intézmények a Pécsbányai Kulturális Egyesület kezdeményezésére összefogtak, és létrehozták a Pécs-keleti Esélyteremtő Műhelyt. 2025-ben a színház is tagjává vált ennek a szakmai csapatnak – így látták el kulturális élményekkel a gyerekeket és a tanárokat is.
A Bártfa Utcai Általános Iskola és a Meszesi Általános Iskola sok esetben hátrányos helyzetű diákokból álló osztályai közül kettő-kettő láthatta A leprikónok átka című előadást, amely Varró Dániel azonos című fantasy verses meséjét dolgozza fel. Az előadás különlegessége,
hogy a szerepjátékos fantasy regények játékszabályai szerint a nézők egy figurát mozgatnak, akinek teljesítenie kell a küldetést, meg kell törnie a viking falut sújtó átkot. A történet során folyamatosan választási lehetőségeket kínálnak fel a színészek, amiből a résztvevők szavazás
alapján választanak, és abban az irányban haladnak tovább a történetben. Ezáltal a demokratikus döntéshozatalt gyakorolják, és a többségi döntés elfogadását. Eleve bravúr, hogy a színészek fejből tudják az összes lehetőséget, és a közönség döntése alapján azonnal a
választott irányban folytatják versben (!) a sztorit. De az előadás három pontján nem egyszerűen a szavazás dönt, hanem vitajátékot játszanak a diákok: érveket kell sorakoztatniuk a lehetséges irányok mellett. Ez különösen szórakoztató játék, hiszen olyan sorsfordító
kérdésekben kell érvelniük, mint például, hogy megálljanak a finn tengerparton fagyizni, vagy azonnal menjenek a fenyvesbe törpéket keresni, akiktől sárkányölő kardot és tűzálló páncélt kellene sürgősen szerezni, hogy Keltaföldön legyőzhessék a druidát őrző sárkányt. Fogas
kérdés… A játék közben megtanulják, mi számít érvnek és mi nem, mik az érvelési hibák (pl. csúsztatás, személyeskedés) és hogy tudni kell a személyes vélemény ellen is érvet mondani, vagy legalábbis elfogadni azt. (De szép is lenne, és milyen elérhetetlennek tűnik, hogy a
felnőtt társadalom idáig eljusson…)
A Kerek Világ Általános Iskolában sok tanulásban akadályozott diák tanul, akiknek ez a program nem illeszkedik a képességeikhez, míg a pécsbányai Sétatér Utcai Óvoda és a Családok Átmeneti Otthona gyerekeinek az életkora miatt nem ez a legmegfelelőbb program.
Ezekhez a gyerekekhez más pécsi civil szervezetek látogattak el: a Bohócbrigád, a Mesetérkép és a Vivento csapata vitt nekik az igényeikhez és sajátosságaikhoz alkalmazkodó foglalkozásokat.
Viszont az összes résztvevő intézményben felmerült az igény, hogy a különösen nagy megterhelés mellett sokszor kiégéssel küzdő pedagógusoknak is szükségük lenne csapatépítő és kikapcsolódást nyújtó programokra. Ezért a pedagógusok is megkapták A leprikónok átka
előadást, amit a színház már többször játszott cégeknek is csapatépítő programként, ezért megtapasztalhatták, hogy felnőtteknek ugyanolyan izgalmas és szórakoztató, mint a gyerekeknek.
A projekt tervezésekor az az igény merült még fel az intézmények részéről, hogy a nyári táboraikba is kellenének programok, illetve a lebonyolítást segítő önkéntesek. Ezért a táborokban is voltak előadások, ahol csak néhány olyan gyerek volt, akik év közben is látták
az előadást. Ezek a diákok a visszajelzések alapján még jobban élvezték a játékot, hiszen kipróbálhatták, hogy ha más irányokban halad a történet, akkor ott mik történnek.
A tábori önkéntesek toborzásához a színház tavalyi projektjének kevesebb résztvevővel történő ismétlése látszott a legjobb lehetőségnek. Ezúttal a pécsi Janus Gimnázium és a Művészeti Szakgimnázium két-két osztályával dolgoztak. A tavalyi programhoz hasonlóan a
Szociopoly című interaktív színházi társasjátékot és a Fapados revü című előadást kapták az osztályok egy lezáró drámapedagógiai foglalkozással kiegészítve. A Szociopoly a falusi mélyszegénységben élők körülményeibe, míg a Fapados revü a városi hajléktalanság élők
világába enged bepillantást – utóbbit hajléktalanságot megtapasztalt előadókkal közösen játsszák. A lezáró foglalkozásban pedig a személyes cselekvési lehetőségekről és az adományozás kérdéséről gondolkodhattak a fiatalok. Itt mindig természetes módon felmerül az önkéntes munkának, mint a segítségnyújtás egyik eszközének a lehetősége, amihez általában van is kedve a diákoknak, így már csak össze kell őket kötni a fogadó intézményekkel.
A visszajelzések alapján minden résztvevő intézmény szeretné folytatni a programot és az együttműködést. Egy ideális világban ehhez rendelkezésre állnának a források, hiszen a munka fontossága és sikere indokolja a folytatást. Sajnos a Tandem Színház az elmúlt évek
tapasztalatai alapján kizárólag a civil forrásokra támaszkodhat, amik bizonytalanok.
Reménykedjünk, hogy mégis sikerül a következő években is forrást szerezniük ehhez a munkához.
Írd meg vélményed!