Az égő ház – Mindenki.ért

Egy szerelmespár legyezőt cserél.
Egy fiú szerelmes lesz mostohaanyjába.
Két bolti eladó átveri főnökét.
Egy apa nem látja, hogy családja szétesőben.

A Forte Társulat előadása Misima Jukio négy egyfelvonásos darabjából készült: Az elcserélt legyezők, A világítótorony, Ízletes méreg és Az égő ház.

Misima Jukio (1925-1970) a 20. századi japán irodalom egyik legizgalmasabb, nyugaton is ismert alkotója. Drámáiban összeütköznek a nyugati és keleti értékek, középkori történetek hősei a második világháború utáni Japán utcáin találják magukat, miközben egyértelművé válik, hogy a hagyományos japán családmodell már a múlté. Misima darabjai vészjósló üzenetek és kíméletlen látleletek – mindemellett rámutatnak arra, hogy az emberi lélek mélyén kontinenstől, kultúrától és korszaktól függetlenül ugyanazok a szenvedélyek égnek.

AZ ELCSERÉLT LEGYEZŐK
Dzsicuko, festőnő: FÖLDEÁKI NÓRA
Hanako, őrült lány: NAGY KATICA
Josio, a férfi: WIDDER KRISTÓF

A VILÁGÍTÓTORONY
Iszako, feleség: FÖLDEÁKI NÓRA
Júkicsi, férj: FEHÉR LÁSZLÓ
Noboru, Júkicsi fia: HORKAY BARNABÁS
Maszako, Júkicsi lánya: NAGY KATICA
Dzsunko, Maszako barátnője: WIDDER KRISTÓF

IZLETES MÉREG
Raszputyinov, a régiségbolt tulajdonosa: PALLAG MÁRTON
Keith, segéd: FEHÉR LÁSZLÓ
Chiz, segéd: WIDDER KRISTÓF

AZ ÉGŐ HÁZ
Csijoko, feleség: FÖLDEÁKI NÓRA
Dairi Teidzsiró, férj: PALLAG MÁRTON
Csikako, a lányuk: NAGY KATICA
Morija, albérlő: FEHÉR LÁSZLÓ

jelmeztervező: BENEDEK MARI
fordító: CSEH DÁVID, PINCZÉS ISTVÁN, SZILÁGYI ANDREA
fény: PAYER FERENC
asszisztens: GARÁDI GRÉTA
produkciós vezető: TRIFONOV DÓRA
rendező: HORVÁTH CSABA

Fordító:
Az elcserélt legyezők, A világítótorony: Cseh Dávid, Ízletes méreg: Pinczés István, Az égő ház: Szilágyi Andrea és Cseh Dávid

************************************************

Görög sorstragédiák sejlenek fel Misima Jukió kortárs japán író műveiben, kultúrákon és történeti korszakokon átívelve viszi színre az ember egyszerre archaikus és nagyon is mai viszonyát a világhoz. A modernitás egyik fontos vonásából, az elidegenedés élményéből indulunk ki a foglalkozásokon. Mi áll két ember közé, milyen láthatatlan falakat építünk magunk vagy épp a másik köré? Át lehet-e törni ezeken? Hogyan találunk nyelvet a másikhoz és magunkhoz?