A Madarak nyelve című mese (író-dramaturg: Boráros Milada, rendező: Szenteczki Zita, zeneszerző: Tarr Bernadett, tervező: Boráros Szilárd) motívumrendszerét illetően leginkább a szinte mindenki által ismert Az állatok nyelvén tudó juhász– ra hajaz.
Ez a történet költői, izgalmas, jól átélhető, lényeges és manapság is valóban aktuális témakört fejteget: mutatja a szülők és a gyerekek közötti érzelmi viszonyt felkavaró konfliktus kialakulását, az érzelmi viharok és a kölcsönös elutasítás fájdalmas következményeit, de a megbocsátáshoz és elfogadáshoz vezető utat egyaránt. A mese főhősének kalandja összecseng a mai óvodások, kisiskolások saját tapasztalatával. A madarak énekének megtanulása a kisfiú saját álma lehetne, nem a szüleinek felvetése. Fontos a fiú természethez, állatokhoz való vonzódása, ez pótolja a nyugalom, harmónia és barátságos érdeklődés hiányát, amit otthon az elfoglalt szülőktől nem tud megkapni. Hangsúlyos a tudás megszerzésének fontossága – a “madár-nyelv megértése”- motívumban sok lehetőség van humoros, groteszk játékok kialakítására- a történet komoly jelenetei mellett.
Ehhez a sokrétegű, izgalmas kérdéseket feltevő előadáshoz tartozó feldolgozó színházi feldolgozó foglalkozásban egy összeszokott szakmai team-mel dolgoztunk: Papp Melinda bábművész, drámatanár, Vadon Judit és Matta Lóránt bábművészek, valamint Nagy Tímea szociális munkás, prevenciós szakember. Két korcsoportban gondolkodunk az életkori sajátosságokra való tekintettel. A 4-6 éves korosztály (középső és nagycsoportos óvodás) számára a játékosságot, a mozgást, a változatos, kreatív, kihívást jelentő feladatokat helyeztük előtérbe, míg a 7-10 éves korosztály (1. 4. osztály) számára készült tematika összeállításában komolyabb szerepet kap a korosztály érettségének megfelelő motiváció: a nagyobbaknak szóló foglalkozás a történet feldolgozását több idősíkban is elvégzi, a választás szabadságát használva vezérlő elvként.
Az általunk kialakított, a történetet feldolgozó, de abból alternatív utakat nyitó foglalkozások különlegessége a bábok és/vagy bábként átlelkesíthető tárgyak használata.
Az előadások megtekintése után az általában 20-25 fős csoportok 2-2 animátor vezetésével 45 (iskolások) / 35 (óvodások) percet töltenek együtt kis- és nagycsoportos játékokkal a meghatározott fókusznak megfelelően a bábszínház erre kialakított tereiben, illetve igény esetén a foglalkozásvezetők „házhoz mennek”, és a csoport otthonos, megszokott napi életterében játszanak a gyermekekkel, ez különösen óvodások esetében előnyös.
A foglalkozás utánkövetése a pedagógusokkal való kapcsolattartással valósul meg, írásos értékelés, továbbá a gyermekek által készített rajzok és az általuk a későbbiekben megfogalmazott érzések, gondolatok rögzítésével.
Hogyan értékeled a programot? Oszd meg a tapasztalataidat!