A produkciót Czeizel Endre kutatásai ihlették, aki azt vette észre, hogy háromszáz évre visszamenőleg a magyar tehetségek 90%-a külföldön kamatoztatta a tehetségét, illetve azt, hogy tragikusan sanyarú sorsuk volt. Ez a helyzet azóta nem nagyon változott. Vajon mi kell ahhoz, hogy ezt a tradíciót felszámoljuk? A Pokolra kell annak menni című produkcióban olyan fontos kérdéseket kívánnak feltenni a fiatalok, mint pl. a tehetség és a társadalom egymásra gyakorolt hatása. Vajon a tehetség képes-e utat törni magának egy olyan közegben, ami korlátozza? Mi a jövője annak az országnak, ami nem értékeli saját tehetségeit?
Az előadás a teljesség igénye nélkül dolgozza fel a magyar géniuszok életének hányattatott szakaszait. A csoport diákjai választják ki az egyes életutak egy-egy drámai pillanatát, amiket összefűzve saját jelenkori dilemmáikkal, személyes félelmeikkel, kétségeikkel mutatnak meg.
Hogyan értékeled a programot? Oszd meg a tapasztalataidat!