„ Átkeltem a messzi hegyen. Tenger mélyére merültem, fa odvába bújtam, macskám szemébe belenéztem, meglestem egy kislány álmát, elkaptam egy esőcseppet, úgy hoztam el ide nektek ezt a mesét.”
Az ördögök életébe bepillantást nyerve megfejthetjük sokféle lénnyel való kapcsolatukat, nehézségeiket, gyötrelmeiket és természetesen számtalan csintalanságukat is.
Az előadásban színház, tánc, cirkusz keveredik. Az összetett formanyelv az előadásban a mesék képzeletvilágát idézi, ahol bármi átváltozhat, átalakulhat. A produkció számos interaktív elemet hordoz. A nagyördög és a kisördögök konfliktusa kíséri végig az előadást, miközben különféle mesebeli lények társasáságába keverednek ördögeink.
Szereplők és alkotótársak: Zoletnik Sophie, Kiss Gergely Geret, Vincze Márton, Simor Ágnes, Zene: Vázsonyi János, Díszlet: Zoletnik Sophie, Rendező: Simor Ágnes
Az előadás a jó és a rossz kérdéseivel foglalkozik, s teszi ezt mesebeli figurák megjelenítésével. Az előadásaink erősen interaktívak, a gyermekek több helyen is kapcsolódhatnak a produkciókhoz, kreatív, alkotó módon. Az előadás nevelő jellegű produkció, erkölcsi kérdésfelvetést hordoz. A jó és a rossz kérdése kisiskolás korban kifejezetten tisztázandó téma. De ebben a korban már az is fontos, hogy mik az alapvető saját nézetek a jóról és rosszról, a gyermekek alap erkölcsi értékeinek kialakítása. Az előadás erős látványelemekre épül. Az ördögös produkció a kortárs cirkusz komplex tárházát mutatja be, miközben prózai színházi történetmesélést valósít meg.
A művészeti koncepció része, hogy nem egyértelműen feketén és fehéren mutatja be a jót és rosszat, az alaptípusok, mesei hősök kiforgatva jelennek meg, vagy többféle módon reagálnak egyes helyzetekre, jót és ijesztőt, csintalant és játékosat, vidámat és undokságot, rosszasságot és kedvességet keverve sokszor. Ahogyan a sokféle minőség keveredése, tulajdonságok tárháza segíthet az erkölcsi hozzáállás kialakításában.
Az Ördögmese a kisördögöket döntéshelyzetbe helyezi, hosszú utat járnak be, és ők maguk döntenek, hogy annak ellenére, hogy ördögnek születtek, eldönthessék, hogy milyen módon kívánnak létezni.
Kifejezetten a kicsit nagyobb alsós gyermekeknél a drámapedagógiai foglalkozás részét képzik tehát azok a kérdések, hogy
– mi alapján döntünk?
– előzetesen elítélünk-e valakit, ha olyan közegbe születik, amit rossznak tartanak sokan?
– döntéseink alapján, cselekedeteink, gondolataink alapján határozzuk-e meg, kiről, mit gondolunk?
Koncepció:
Az utólagos feldolgozó foglalkozás az Ördögmese kapcsán erkölcsi jellegű problémakörhöz köthető.
Az órákon, a szünetekben, közös programokon megjelennek az interakciók, kisebb, nagyobb egyértelmű vagy éppen vitatható döntések, reakciók. Csúfolódások, irigység, erőfitogtatás, vagyoni vagy más különbségek kezelése, képességek ütköztetése, az otthoni vagy más forrásokból származó, saját személyiségükön átkonvertált vélemény-megnyilvánulások. Ezeket a jelenvaló, de nem nyilvánvaló jelenségeket kreatívan, sokféle mozgásos, verbális eszköz használatával kívánjuk előhozni, megvizsgálni és következtetéseket, rácsodálkozásokat elérni, megvitatni és lehetőleg egyetértésben közösen megtapasztalni, lezárni. Úgy gondoljuk, hogy a kiscsoportos munka a célravezető.
A gyermekek az erkölcsi nevelése, és a kérdésfelvetés mellett célunk, hogy a gyermekeket segítsünk döntéshozatalaikban, egymáshoz való viszonyrendszerükben.
Hogyan értékeled a programot? Oszd meg a tapasztalataidat!