Harlekin Bábszínház

1965 szeptemberében Demeter Zsuzsa kezdeményezésére létrejött a középiskolásokból álló Egri Bábszínpad. Nem sokkal túl a gyermekkoron a színpad tagjai lelkesen kezdtek hozzá a bábszakköri munkához. 1966-ban a Pécsi Felnőtt Bábfesztiválon díjat nyert a Weöres Sándor megzenésített verseiből készített, uv-technikával előadott összeállításuk. Ettől kezdve egyre nagyobb kedvvel dolgoztak a társulat tagjai. Mivel Eger volt a gyermek bábjátékosok módszertani központja, az évi két bemutatónkon kívül a bábosok szerveztek még bábcsoport-vezetői tanfolyamokat (ezeket tagjaik jó része is elvégezte), tájkonferenciákat, gyermek bábfesztiválokat és bábjátékos szaktáborokat is, ahol mindig más-más technikával ismertették meg a pedagógusokat és a gyerekeket. A Bábszínpadosok sok előadást tartottak és sokfelé jártak: tapsoltak nekik többek közt Chudimban (Csehszlovákia), Poriban (Finnország), ám a legemlékezetesebb az egy hónapos turné volt 1970-ben Algériában és Tunéziában.

A különböző elismerések sem várattak magukra: nívódíjak, elismerő oklevelek, a kétszer megkapott “Kiváló Együttes” címek, sőt 1972-ben a Ki-Mit-Tud döntőig is eljutottak… 1979-ben át- és újjáalakult a társulat, és az akkori Úttörőházban, a mai Forrás Gyermek és Ifjúsági Központban kaptak helyet. 1985-ben a Gárdonyi Géza Színház tagozataként a vidéki bábszínházak közül másodikként megalakult az egri Harlekin Bábszínház. A tagok nagy része az egykori, középiskolásokból álló csapatban is dolgozott. Alapítók: Balogh Ágnes, Demeter Zsuzsa, Golen Mária, Havasy György, Kiss Árpád, Lénárt András, Lénárt Andrásné, Lovasy László, Lovasyné Stuth Erzsébet, Pál Ilona, Stuth Zsuzsa, Tóth Ákos, Tóth Erzsébet 1985 nyarán egy felnőtt műsorral, a Lovasy-Lénárt szerzőpáros által színpadra állított “Ferde tükör” cíművel neveztek a VII. Nemzetközi Pécsi Bábfesztiválra, ahol Unima-diplomát nyertek, később pedig a “Hófehérke” és a “Sárkányölő Vízi Sándor” című produkciók kaptak Minisztériumi Nívódíjat.

A Harlekin Bábszínház elsősorban a gyerekeknek játszik. A repertoár összeállításánál fontos szempont, hogy a világ meseirodalmát, a magyar népmeséket és kortárs magyar írók műveinek bábszínpadi átdolgozásait is műsorra tűzzék. A 2014-es év végén készült el a Harlekin Bábszínház történetének eddigi legnagyobb horderejű produkciója, A dzsungel könyve. A két felvonásos musical először elevenedett meg bábszínpadon. A bemutató óta elsöprő sikert aratott, számos felkérésnek tettek eleget.

A tantermi, nevelési előadások története a Harlekin Bábszínházban, 2012-re nyúlik vissza. Ebben az évben mutatták be a Csak Rómeó és Júlia című két személyes shakespeare-i átiratot, Madák Zsuzsanna rendezésében. Ez volt az első olyan előadásuk, amellyel kimondottan a középiskolás korosztályt kívánták megszólítani, amelyet tantermekben játszottak, kapcsolódó drámafoglalkozással együtt. Bábszínház lévén, az elejétől kezdve izgatta a társulatot az a lehetőség, hogy bábokkal, teátrális körülmények között csináljanak olyan előadást, amelyben kérdéseket nyitva hagyva, fontos dramaturgiai pontokat nyomatékosítva, fiatalokkal együtt gondolkodva, az interaktivitás eszközeivel élve keresik a válaszokat a látottak feldolgozása közben. Így készült el a Rómeó és Júlia bábos változata, amely komoly fesztiválsikert ért el és a környező középiskolák pedagógusainak nyomására, már több alkalommal felújításra került. A shakespeare-i sorozat következő darabja, az író talán másik legismertebb (és a legtöbb kérdést felvető) tragédiája, a Hamlet lett. A bábszínházi kifejezésmód határait feszegető, különleges látványvilágú előadás meghívást kapott az Ostravai Ifjúsági Fesztiválra. A tragédiák sorát egy vígjáték,  a Szentivánéji álom követte. Mindhárom előadást a Harlekin Bábszínház nagyszínpadán játszották Somogyi Tamás rendezésében, aki a feldolgozó foglalkozások összeállításánál Perényi Balázs segítségét vette igénybe. A Shakespeare-sorozat szüneteltetésével, egyelőre a színházban tartott nevelési előadások sora is lezárult. Drámamódszertani előadásaik az iskolai tantermekbe kerültek át, immár a környezet sajátosságait kihasználva, bábok nélkül, minimális kellékkel. Az évadok folyamán bemutatott drámapedagógiai előadásaikkal igyekeztek a középiskolák és az általános iskolák által feldolgozott irodalmi tananyagot is követni, így műsorra tűzték az Antigonét (Madák Zsuzsa átiratában és rendezésében, az Insite Drámások szakmai útmutatásával) valamint a #aranyvirágcserép c. produkciót, amely a nagy romantikus regényt, a mai fiatalsághoz közelíti (rendező:  Varsányi Péter, feldolgozó foglalkozás: Romankovics Edit). A klasszikusok újragondolása után, kortárs darabok színházi nevelési előadásaik következtek. Így készült el 2018-ban Grecsó Krisztián írásai alapján a Stop! című produkciójuk, amely Hrutka Róbert zenéjével, igazi közönség kedvenc lett. A sort Madák Zsuzsanna Náthán gyermekei átiratával a Jeruzsálemmel, majd Varsányi Péter eredeti ötlete alapján született A hatodik pecsét  című színházi nevelési előadással folytatták.