Jaroslav Hašek: Švejk c. művéből és korabeli katonadalokból készült pódiumjáték
Színházpedagógiai előadás és foglalkozás
Miről szól a program?
A. Beavató, ráhangoló beszélgetés (kb.30 perc)
– képekkel, korabeli forrásokkal, a diákok ismereteinek mozgósításával az I. világháború előzményeiről, kirobbanásának körülményeiről (kb. 10 perc)
– J. Hašek helye a századelei közép-európai irodalomban, a műfordítók szerepe (10 perc)
– az anekdota műfajának néhány előfordulása az irodalomban (10 perc)
Zsíroskenyér-szünet
B. Előadás (60 perc)
C.Levezető foglalkozás: az előadás által felvetett kérdések közös megvitatása (kb.30 perc)
A résztvevők sémákat festenek fel, különböző készségeket fejlesztő dramatikus és verbális feladatokon, játékokon keresztül.
Az irányított témakörök:
– Milyen a háborúk természete? A személyes érdekek és a nagyhatalmi célok összeütközése
– A hétköznapi kisemberek és a hatalom viszonya
– Hol van jelen a hatalom az életünkben?
– Képesek vagyunk-e felismerni a függő helyzetünket?
– meddig terjednek a saját határaink?
– Hogyan ad választ Hašek (Švejk) ezekre a kérdésekre?
Kinek szól a program?
Középiskolai osztályok jelentkezését várjuk 60-80 fős létszámmal.
A szervező pedagógusok számára készül az előkészítést segítő Infófüzet, a diákok helyben gyorsan megoldható, játékos foglalkoztató füzetet kaphatnak. (Ez segítség lehet a pedagógus számára is a szükséges motiválásban, a diákok figyelmének, megértésének értékelésében.)
Mikor és hol kerül rá sor?
Pinceszínház, Gershwin-terem (Bp. Török Pál u.6.)
Igény szerint egyeztetett időpontban.
Milyen hosszú lesz?
Kb. 2 óra 20 perc (szünettel)
Kik tartják?
Svejk: Tóth Zoltán színművész
Palivecz: Jánosi Ferenc színművész
Harmonikán közreműködik: Ernyei László
A foglalkozást vezeti: Faragó Ildikó színházpedagógus
Mi fog történni?
Az előadással, foglalkozással helyet, közeget kívánunk biztosítani a részt vevő diákoknak a közös gondolkodásra, a vélemények szabad artikulálására, egyben a felvetett kérdésekre a valós válaszok megszületését szorgalmazzuk.
A program felvállalja, hogy a kérdezés feltétel nélküli és szabad. A művészet mindig állítás valamiről valamilyen módon. Éppen ezért szeretnénk, ha programunk az összefüggések feltárásnak eszköze lehetne.
Tapasztalataink szerint a valódi színházi élményt követheti valódi, megtörtént foglalkozás, ami a megértésbeli változásokat előidézheti, és személyessé tudja tenni a látott, befogadott problémákat, témákat.
A stúdiószínházi körülmények miatt a gyerekek számára különleges élményt nyújthat, hogy elérhető közelségben lehet a színpaddal, a színésszel, személyes kapcsolatba kerülhetnek, gondolatokat válthatnak egymással.
A legtöbb színházi nevelési program hátterében ott van annak igénye, hogy a színház szeretné megszólítani, „behozni” a gyerekeket és fiatalokat. Minden színházi nevelési program lényegi célja a színház népszerűsítése. Minden esetben, amikor gyerekekkel, fiatalokkal tudtunk beszélgetni egy program után, feltettük azt a kérdést is, hogy „a program alapján kedvet kaptatok-e, hogy gyakrabban menjetek színházba?” Az esetek túlnyomó többségében azt a választ kaptuk, hogy „igen”, vagy, hogy „ilyenre igen”.
Kapcsolódási pontok a középiskolai tananyaghoz:
Történelem:
Közép szint:
Az első világháború és következményei (az O.M.M. népeinek szerepe a háborúban, élet a frontokon, nagyhatalmi harcok a hétköznapi emberek szemével)
Emelt szint:
Életmód és mindennapok a XX. sz. I. felében
(az I. világháború előzményei, élet a frontokon és a hátországban, Kelet-Európa népei, az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai)
Irodalom:
Közép- és emelt szint:
Művek a világirodalomból (egy lehetséges tételválasztás a kelet-európai irodalomból Hašek: Švejk-je)
Műfajelmélet: anekdotizmus
Műfaji előzmények a világirodalomból: Bocaccio, Dante, Galeotto Marcio, Swift, Bürger
A magyar anekdotizmus XIX. századi képviselői: Garai, Eötvös, Jókai, Mikszáth, Krúdy
Az anekdota továbbélése a kortárs irodalomban: Esterházy, Czakó, Temesi, Háy
Etika, erkölcstan:
Hol van jelen a hatalom az életünkben?
Képesek vagyunk-e felismerni a függő helyzetünket?
Meddig terjednek a saját határaink?
Mit érdemes tudni az előadásról?
Tóth Zoltán színművész átiratában és előadásában pódiumjátékot láthatsz két felvonásban korabeli hangulattal, élőzenével.
„Valahol Prágában, a Monarchia korában, a boldog békeidők végén…”Tóth Zoltán színművész a 90-es évek közepén száznál több alkalommal alakította kiemelkedő sikerrel a világhírű kisember figuráját a Csokonai Színház színpadán. Másfél évtizeddel később saját feldolgozást készített Hašek művéből, mely az elmúlt években számtalanszor mulattatta közönségét Budapesten és a vidék nagyvárosaiban.
Bár ismert tény, hogy az I. világháború valódi oka a nagyhatalmak versengése volt, mégis –mint minden háborút -, ezt is a hétköznapok kisembere szenvedte meg leginkább. A villámháborúnak indult hadműveletek váltakozó sikerrel négy évig húzódtak el.
Miközben a kisember naponta életét kockáztatta, feláldozva magát egy számára idegen, értelmetlen ügyért, buta feljebbvalóik buta parancsainak engedelmeskedve próbálta túlélni az őrületet. A fegyverszünetek idején egymás lövészárkában az ellenség hasonló sorsú katonáival kártyázgatva, diskurálva, emberségüket megőrizve akarták túlélni a háborút. A tábori posta megérkezésekor haza gondoltak és reménykedtek: hazatérhetnek még szeretteikhez. Švejk túlélte mindezt a maga sajátos eszközeivel. Švejk hülye, papírt szerzett róla. rajta nevet a világ, vagy ő nevet a világon?
Nézőpont kérdése…Švejk mindig itt ücsörög valahol.
Nem nehéz őt észrevenni, hiszen ott van a pályaudvarokon, a focimeccseken, előttünk áll a hentesnél, a kapualjból bámulja a zászlólengető ökölrázókat, bölcsen mosolyog a lépcsőházban, ha elromlik a lift, és ott üldögél a kocsmában egy korsó sör mellett. Kis dolgokból összerakja és megérti a nagyokat.
A nagy dolgokból meg összerakja a világot.
Szerintem rég látott ennyi mulatságos dolgot, mint az elmúlt időkben. Rengetegen röhögnek vele.
„Olyat már hallottam, hogy valakit ártatlanul öt évre ítéltek, de hogy tízre…, az egy kicsit sok.”
/J. Hašek/
A PROGRAMRA JELENTKEZNI AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN LEHET:
Szabó-Gyenes Szilvia
tel.: +3630 826 39 93
e-mail: gyenesszilvi@gmail.com
Közép- és emelt szint:
Művek a világirodalomból (egy lehetséges tételválasztás a kelet-európai irodalomból Hašek: Švejk-je)
Műfajelmélet: anekdotizmus
Műfaji előzmények a világirodalomból: Bocaccio, Dante, Galeotto Marcio, Swift, Bürger
A magyar anekdotizmus XIX. századi képviselői: Garai, Eötvös, Jókai, Mikszáth, Krúdy
Az anekdota továbbélése a kortárs irodalomban: Esterházy, Czakó, Temesi, Háy
Közép szint:
Az első világháború és következményei (az O.M.M. népeinek szerepe a háborúban, élet a frontokon, nagyhatalmi harcok a hétköznapi emberek szemével)
Emelt szint:
Életmód és mindennapok a XX. sz. I. felében
(az I. világháború előzményei, élet a frontokon és a hátországban, Kelet-Európa népei, az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai)
Hol van jelen a hatalom az életünkben?
Képesek vagyunk-e felismerni a függő helyzetünket?
Meddig terjednek a saját határaink?
Hogyan értékeled a programot? Oszd meg a tapasztalataidat!